Egy új tanulmány szerint a sejtmentes DNS (cfDNS) vérvizsgálat a legtöbb igazoltan vastagbélrákban szenvedő betegnél helyesen mutatta ki a daganat jelenlétét.

Egy speciális T-sejt alcsoport aktivitásának növelésével sikerült zsugorítani a vastagbélrákos betegek tumorait.

Dolgozatunk célja a kolorektális szűrés részvételi mutatóinak elemzése 2008–2021 között. Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2008–2021 közötti időszakra vonatkozóan. A diagnosztikus és a szűrési célú székletvérvizsgálatokat egyaránt elemeztük. Eredményeink szerint az átszűrtség alacsony, mindössze 5,1–6,8% között változott a vizsgált években. 2008–2019 között kismértékben emelkedett a részt vevő betegek száma. A legmagasabb betegszám 2019-ben figyelhető meg (178 568 fő). 2020-ban, 2021-ben jelentős csökkenést látunk, ami a Covid–19-pandémia következménye. A vizsgált teljes időszak betegszámában (2 233 963 fő, 938 223 férfi, 1 295 740 nő) a legnagyobb arányban a székletvér kimutatása szerepel immunkémiai módszerrel (OENO-kód: 22631). 2021-ben megyei szinten a legmagasabb betegszámot Csongrád-Csanád megyében (994 beteg/10 000 fő), a legkevesebbet Békés megyében (218 beteg/10 000 fő) láthatjuk. A nők részvételi aránya minden megyében magasabb, mint a férfiaké. A kolorektális szűrésen való részvétel nagyon alacsony. A kolorektális halálozás megelőzése érdekében a részvételi arány növelése szükséges.

Hollandiában egy lakossági szűrővizsgálat során az idősek 3%-ánál albuminuriát mutattak ki, ami túlnyomórészt vesebetegséget jelzett.

A colorectális adenomák kolonoszkópos kimutatásában a „linked-color” színes technika találati aránya jócskán meghaladja a tradícionális technikákét.

A korán induló kolorektális rák kockázati faktorairól viszonylag keveset tudunk, de a népesség alapú vizsgálatok elemzése hozzájárulhat a genetikán túli kockázati tényezők azonosításához.

Az Egyesült Államokban a kolorektális rák szűrését a tervek szerint már 45 éves kórtól indítják, mivel -elsősorban az afro-amerikai népességben- igen gyakori e daganat fiatal kori kezdete.  

Az örökletes kórképek talaján kialakuló daganatok az összes kolorektális karcinóma közel 6–10%-áért felelősek. A polipózissal járó formák felismerése fenotípusuk alapján könnyebb, a polipózissal nem járó esetek diagnosztizálása azonban nehezebb. Ez utóbbi típus felismerését, szűrését segítheti a már kialakult daganatok MSI/MMR státuszának meghatározása, mely módszer jóval érzékenyebb a hagyományos, kizárólag családi anamnézis alapján történő szűrésnél. A daganatok MSI/MMR vizsgálata az adjuváns és palliatív kezelés megválasztásában is segítséget nyújthat, ezért minden kolorektális karcinóma esetében javasolt. Közleményünkben összefoglaljuk a herediter kórképekkel kapcsolatban rendelkezésre álló ismereteket, valamint áttekintjük az MSI/MMR státusznak a kolorektális karcinóma terápiája megválasztásában betöltött szerepét. Magy Onkol 64:32–37, 2020
Kulcsszavak: kolorektális karcinóma, örökletes kórképek, szűrés, MSI/MMR, immunterápia

A kolorektális rák (CRC) drámaian szaporodik a jómódú országok 50 évnél fiatalabb lakosai körében. Az egyik feltételezhető ok a bél mikrobiomjában mutatkozó különbség.

Az elsőfokú rokonok (szülő, ikertestvér, gyermek) hematológiai daganata esetén nagyobb az ilyen daganatok megjelenésének a kockázata, de szerencsére ezek a betegségek viszonylag ritkák.